Az örökség architektúrája
Az emlékezet, mint szerkezet.
Nem szentimentális visszatekintés, hanem egy téri kísérlet.
Feszültségpont az örökség és az avantgárd között.
Az ANYAG,
mint építészeti médium
Merev, indigó farmer, Olaszországból.
Kontextusunkban a szövet nem textil, hanem építőanyag. Önálló struktúrát emelve, a gravitációnak ellenállva őrzi a formát, mint szobrászati alkotás.
AZ EREDET,
MINT VISELHETŐ ÉPÍTÉSZET
A Cifraszűr dekonstrukciója.
A pásztorok viselete, városi menedékként újrafogalmazva.
A nehéz nemezt művészien merev pamutfarmer váltja fel, míg a funkció változatlan: egy szuverén tér a városi szövetben.
A SZILUETT,
MINT ARÁNYTANULMÁNY
Élesen rövidített, anatómiai derékvonal.
Modern profil, amely kihasítja magát a hétköznapi térből.
Kiterjedt volumenek, anatómiai kényszerektől elszakadó, ejtett váll.
A testet birtokolva, enged annak teret.
A DÍSZÍTÉS,
MINT VISSZHANG
A díszítmény üzenet: a huszári sujtásokat absztraháló sűrű öltések taktilis ritmusa. Vizuális visszhang, amely néma párbeszédbe lép a farmeranyag brutalizmusával, összekötve múltat és jelent.
FEDEZD FEL A FARMER KAPSZULÁT
